KISMAMANAPLÓ

5. rész - Az első 1 év

2020.04.10 14:35
Réka
5. rész - Az első 1 év

Ahogy teltek a hetek, aztán a hónapok, mi csak pislogtunk, mert olyan gyorsan fejlődött a kislányunk. Egyre több mindent tudott csinálni. Én meg büszkén jegyzeteltem és írtam fel mindig a legújabb „tudományát”.

Készítettem neki az első egy évéről fotókönyv formájában egy babanaplót: 1 hónaposan már átfordult a hasáról a hátára, 5 hónapos már négykézláb hintázott, majd elkezdett mászni, 6 hónaposan már felállt egyedül a kiságyban, 8 hónaposan már lépegetett kapaszkodva…

Csak mondták mindig, hogy még nem kéne, hogy ilyen dolgokat csináljon, és hogy ne engedjem neki. Ezt mondjuk nem tudom, hogy lehet kivitelezni, mivel magától csinálta, én nem segítettem neki.

Kiderült, hogy kötöttek az izmai. Küldtek neurológushoz, koponya ultrahangra, fejlesztőházba, de mindenhol mindent rendben találtak. Azt mondták, hogy csak picit kötött, ami az otthoni tornával, masszírozással szépen orvosolható. Megnyugtató volt hallani. Mondták, hogy fejlettebb, mint a korosztálya, és készüljünk fel arra, hogy 10 hónaposan ő már el fog kezdeni beszélni. Ekkor volt 4 hónapos. Csodálkoztam, de igazuk lett, mert tényleg elkezdett 10 hónaposan beszélni. Nem győztem jegyzetelni, hogy mennyi szót mond már, milyen állatokat tud utánozni, milyen kérdésekre tud válaszolni… Több oldalt teleírtam a naplómban, mire 1 éves lett. Akkor már tőmondatokat kezdett mondani.

Első hosszabb utunk vidékre vezetett a nagyszülőkhöz. 3 hónapos volt akkor. A 2 órás utat végigordította. Sokan mondták előtte, hogy ha nem tudjuk majd elaltatni a babát, csak üljünk be vele a kocsiba, tegyünk pár kört és elalszik. Ez nálunk nem jött be. Ő a saját kis ágyikójában szeretett aludni. Az első 1 évben minden egyes utazásunk ilyen sírással telt… Nagy élmény volt.

Az alvással szerencsére nem volt gondunk otthon, nagyon jó alvó volt a lányunk továbbra is, éjjel is és napközben is. Amikor a fogzás elkezdődött, az azért borított ezen az idilli helyzeten, de amint áttört egy fog, visszaállt a nyugi. Szerencsére csak 8 hónaposan kezdtek kinőni a fogai. 1 évesen még csak 2 foga volt lent, és a felső 2 épp akkortájt törte át az ínyét.

A hozzátáplálással viszont nagyon megküzdöttünk. Főztem, pároltam, turmixoltam, mindent kipróbáltam, de bármilyen új ízt vezettünk be, ő undorodott és öklendezett tőle, aztán pedig úgy szorította össze a száját, hogy pajszerrel sem tudtam volna kifeszíteni. Végül volt egy rizs és szentjánoskenyérmag alapú pép, amit megszeretett, így abba csempésztem bele mindig az újabb a gyümölcsöt. Persze szép fokozatosan Eleinte picit, majd szépen lassan egyre többet. Nem volt egyszerű átverni a kisasszonyt. Ekkor jöttem rá arra, hogy milyen igaz az a mondás, hogy "Régen elveim voltak, most gyerekeim vannak", mert mindenféle cselhez kellett folyamodni, csak hogy egyen valamit. Haragudni se tudtam rá ezért, mivel én is ilyen voltam, tőlem örökölte. A legalsó súlygörbe környékén evickéltünk. Nagyon ki tudja venni az ember energiáját, mikor nem akar enni a gyerek. A zöldségeket meg már meg sem említem, mert azok még nehezebben mentek, mint a gyümölcsök.


9 hónapos korától pedig már a szoptatás is kezdte nem érdekelni. A gyerekorvos tanácsára azért 1 éves korig kitartottunk, de nem volt egyszerű.

Nagyon jókat lehetett vele viszont játszani, nyitott, barátkozós személyiség. Érdekelték a mesekönyvek, a babák, a rajzok, és igazából bármivel eljátszott. A szeparációs szorongás őt is elérte olyan 10 hónap körül, de nem volt vészes, szerencsére hamar túllendült ezen.

Állandóan táncolt és énekelt. Még csak mászni tudott, de zenére riszálta a kis popóját ütemre, vagy a kezével ritmusra ütötte a tam-tam-ot. Ezt a zenei vonalat az apukájától örökölte. Most már 10 éves lesz lassan és az iskolai énekkar oszlopos tagja, az énekversenyeken minden évben ő hozta el eddig a különdíjat. Beiratkozott a zeneiskolába is, és nagyon ügyesen zongorázik.

Az öltözködést viszont 1 éves korára sem szerette meg. Fürdéskor nem volt hajlandó leülni a vízben. Ugyanez volt a helyzet a fűszálakkal is. Nem akart ülni vagy mászni a fűben. Ő egy igazi hercegnő, kérem szépen.

Az első nyaralását a szüleimnél töltötte 1 éves korában. Nagyon jól érezte ott magát. A férjemmel addig elutaztunk kettesben Az első 3 nap végig izgultam, hogy minden rendben van-e vele, holott a legjobb kezekben volt. Nem is tudtam, hogy ilyen nehéz tud lenni az ifjú anyukáknak ez a kikapcsolás eleinte, de ezt is meg lehet tanulni. Most már könnyebben megy.

Mondták nekem, hogy a szülés után majd biztos helyreáll a ciklus zavar nálam, de nem így történt. A szoptatás alatt megszűnt teljesen. Így hiába vártuk a kistesót. 1 év után felkerestem az orvost, mert babát szerettünk volna. Megint elmentem a vérvételre (hormonok, pajzsmirigy…), ultrahangra. Ugyanaz volt a diagnózis: PCOS, de most még inzulin terhelésre is elküldtek, ami ugyanolyan, mint terhesség alatt a cukorterhelés, csak nemcsak a vércukorszintet nézik, hanem az inzulin értéket is. Itt derült ki, hogy sajnos ez nincs teljesen rendben nálam. Inzulinrezisztencia esetén 160 g-os szénhidrát diétát javasolnak és napi 30 perc kardió mozgást. Emellett kaptam gyógyszert arra, hogy legyen menstruációm, majd egy másik gyógyszert arra, hogy legyen peteérésem. Sajnos megint nem volt eredményes a kúra, pedig annyira vágytam rá, hogy megint kismama lehessek…


Folytatás következik…

(A képek illusztrációk)

Következő rész >>

<< Előző rész

CoolMom

Webáruház készítés